Homeopátiás gyógymód felfedezése és kialakulása
A Homeopátia kezelés felfedező atyja, dr. Samuel Hahnemann (1755-1843) német orvos volt. Annyira kiábrándult praxisa során az orvoslás számára nem eléggé hatékony kezelés módszereiből, hogy abbahagyta a praktizálást.
Inkább fordítói munkát vállalt, és „milyenek a véletlenek?!”, az első fordítói munkái közt találkozott dr. William Cullen: Értekezés a malária gyógyításáról című írásával. A szerző ebben azt állította, hogy a malária gyógyításában a kínafakéreg keserű ízének van gyógyító hatása.
Ezt nehezen akarta elhinni Hahnemann, ezért úgy döntött, hogy kipróbálja ezt a keserű anyagot. Kis adagokban vette be egészséges, maláriamentes szervezetébe. A kínafakéreg azokat a tüneteket produkálta szervezetében, amelyek a malária tünetei (a kínafakéregből nyerhető a malária homeopatikuma, a kinin). Ezek után megfigyeléseket végzett és megfigyelte, hogy az egészséges embereknek adott különböző anyagok milyen hatást váltanak ki a szervezetükből. (Leginkább saját magán és egyes családtagjain végzett megfigyeléseket.)
A reakciók során rájött, hogy így fedezhetőek fel az egyes anyagok gyógyító hatásai. Ezt az eljárást a szer ellenőrző próbájának nevezte el, majd kidolgozta a Homeopátiás hígításos-rázásos módszert és további kutatásokat végzett. Folyamatosan állította össze a különböző Homeopátia szereket, melyekből több mint 200 Homeopatia szert még a mai napig is használnak.
Természetesen a Homeopátia kezelés eredményei, a gyógyulások ellenére is sok támadója volt, de a betegek áramlottak hozzá és többségük gyógyultan távozott.
A Homeopátia lényege
A homeopátiás gyógyszerek az immunrendszert erősítik, annak stimulálásával. Lényegében a "kutyaharapást szőrivel" elvnek megfelelően gyógyítanak. A betegség tüneteit produkálják egészséges emberen és kis (infinitezimális) dózisokat tartalmaznak a hatóanyagból.
A homeopátiás szerek nem mérgezők, nincs biokémiai mellékhatásuk, mert parányi mennyiségű hatóanyag van bennük, erősen felhígítva. A hígítás neve potenciálás. Ezen gyógymódnál a cél nem a tünetek elnyomása, hanem a szervezet öngyógyító törekvéseinek támogatása.
A hígítás folyamata a dinamizálás vagy potenciálás, ami egy ütverázásnak nevezett módszerrel történik. Fontos, hogy nem az összekeverés a lényeg, hanem a hatóanyag és a hordozó atomjainak erőszakos (durva, nagy sebességű) ütköztetése.
A homeopátiás szer készítése során végzett hígítás általában több lépcsőben történik. Minél hígabb a végeredmény, különös módon annál hatékonyabb lesz a szer. Ebből egyértelmű, hogy nem a hatóanyag biokémiai hatásmechanizmusa az, ami működni kezd a szervezetben, sőt az inkább gátolja a cél (a gyógyulás) elérését.
A jelenség okára a mai napig nem született megfelelő tudományos magyarázat, amit a Boiron katalógusában a szerző (dr. Zarándi Ildikó belgyógyász-homeopata) becsületesen be is ismer. De mindettől függetlenül a módszer működik, s anélkül gyógyulnak meg az emberek, állatok, hogy káros vegyi anyagokat vinnének be a szervezetükbe.